A kripli

 Martin McDonagh újra egy írországi, falusi környezetbe kalauzol minket, ahol az egymásra utaltság, a monotonitás és a kilátástalanság mételyezi a mindennapokat. Ebben a kis közösségben él egy testileg hátrányos helyzetű, árva kamasz fiú, akin mindenki csak élcelődik. Hiszen addig sem a saját elfuserált életükön kell gondolkodniuk, amíg rajta köszörülik a nyelvüket. Mindenki ezt az érzelmek eltakarására alkalmas védőmechanizmust működteti, nehogy sebezhetőnek tűnjön ebben a zord világban. Minden szereplő groteszk, olykor brutális módon fejezi ki magát, mégis valahol a mélyben ott húzódik a valódi szeretet. A ’30-as években játszódó történet idején a szigeten épp egy ál-dokumentumfilmet forgatnak. Ez a forgatás reményt ébreszt Csámpás Billyben, hogy van kiút a monoton és megaláztatásokkal teli életből. A világ kitágul ugyan számára, de ez a tapasztalat ráébreszti, hogy „sanyargatói” valójában az igazi és szerető családja; az élhetetlen sziget pedig minden nehézségével együtt az igazi otthona.