Kartonpapa

 Tasnádi István fekete komédiája a veszteségélményt analizálja hol drámai, hol komikus eszközökkel. Éva, a darab egyik szereplője, nemrég veszítette el férjét, Miklóst, ám képtelen feldolgozni ezt a helyzetet, ezért úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, mintha a férfi még mindig élne. Éváék vendégségbe hivatalosak Éva testvéréhez, Károlyhoz, és annak kulturált, értelmiségi, felvilágosult családjához. A vacsora célja, hogy megbeszéljék, miképpen osszák el a családi vagyont, ezzel szemben váratlanul elszabadulnak az indulatok, és hirtelen minden a visszájára fordul. – írja Tasnádi István a groteszk, vicces “mese”homlokára. A darab alapfelvetése: mennyire vagyunk autonómiára képesek – úgy, mint egyén, és úgy, mint közösség. Vannak bizonyos kötelezően követendő rendszerek, mechanizmusok, amelyek működtetnek házasságokat, szülő-gyerek kapcsolatokat – akár jók ezek, akár rosszak. Ha felbukkan azonban egy olyan személy, hívhatjuk agresszornak, aki befolyása alá vonja a környezetét, akkor igenis felelőssé tehető a környezet is, amennyiben hagyja a helyzetet elfajulni.