Színházi ajánlók

Ulrich Hub mesejátéka 2005-ben jelent meg, rövidesen óriási siker lett, 2006-ban az év gyerekdarabjává választották Németországban. A kortárs német szerző mesejátéka egy bibliai példázatból indít: Isten látva, hogy a világ, amit alkotott milyen mélységesen elaljasult, úgy döntött elpusztítja teremtményeit. Az özönvíz kezdetén indul a történet, melynek főszereplője három pingvin. 
Napok óta reménytelenül és megállíthatatlanul ömlik az eső. Egyszer csak megjelenik a Galamb, s megmagyarázza a kialakult helyzetet, s mivel minden fajból két állat túlélheti a katasztrófát, két hajójegyet ad át a csodálkozó madaraknak. Igen ám, de a pingvin közösség háromtagú, így nem marad más lehetőség, mint felcsempészni a hajóra az egyébként antiszociális, morgós harmadikat. A mese nagyon kedves és emberi hangon mesél barátságról, hűségről, felelősségről.

Egy mesés lovagi torna, melynek során a bátor jelentkezők nemesülnek Mufurc hercegnőt megmentő vitézekké. Az ifjú harcosok színpadra lépnek és kezdetét veszi a lovagi torna. Fantáziánktól függően lehet a régiekre emlékeztető kopjás-lándzsás viadal, vagy bármely labdajáték, fánkevő verseny, kockatorony-építés. A győztes pedig elindulhat az elrabolt királykisasszonyért… Az eredetileg bábjátéknak íródott mese, emberjátékká transzponálódik.

A zene, a mozgás, a látványos eszközök és az élvezetes játék egyedi és hatásos kombinációja.
Ez egy varázslatos babavilág, ahol a szülőkkel együtt teret adunk a mindig cselekedni és felfedezni vágyó gyermekeinknek;
és ahol mindannyiunknak a legfontosabb, hogy ők jól érezzék magukat.
Szeretettel ajánljuk a 0-3 éves gyermekeknek!

Benedek Elek nyomán - vásári kesztyűsbáb-játék élő zenével

Hősünk, kicsi létére, nagy segítsége szeretne lenni édesapjának, akinek folyton arra kell ügyelnie, hogy megóvja aprócska gyermekét attól, hogy bajba ne keveredjen a nagy segítés közepette. A féltés, óvás ellenére a baj elkerülhetetlen, és − mint azt tudjuk − nem jár egyedül. Viszontagságos útja során rengeteg akadályt kell leküzdenie, mire elérkezik az őt megillető helyre.

Előadásunkban az ismert magyar népmese elevenedik meg, a vásári bábjáték hagyományait követve, a kesztyűsbáb abszurd humorát, a közvetlen mesemondás élményét ismertetve meg gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt.

Vajon milyen érzés lehet vándorolni a világban, ha az ember csak akkora, mint egy babszem? Milyen lehet a tehén hasában, vagy a hercegkisasszony párnája alatt? Meg tud-e szelídíteni egy fenevadat, aki ilyen icipici?

Aki még nem látott csikót tojásból kikelni, az bizonyára sosem járt Rátóton. Ezt a hiányosságát azonban most könnyedén pótolhatja, mert a gyermekszínház éppen arrafelé veszi az irányt és szívesen odakalauzolja az érdeklődőket. Megéri a fáradságot, mert nincs a világnak még egy sarka, ahol a bírót s a vének tanácsát akkora ésszel áldotta volna meg a teremtő, mint abban az aprócska faluban. Már a fél ország rajtuk kacag, de ők nem tágítanak azon hiedelmüktől, hogy az a hatalmas úritök, amit egy jámbor falubéli hozott be nékik a mezőről, az bizony egy csikótojás, ami megfelelő melengetés után egy érett lovacskát fog "elleni". A feladatra jobb jelöltet nem találván, ők maguk ülnek a tökre, s felváltva költögetik naphosszat... Lesz is ebből valami: ha ló nem is, hát egy fergeteges mese kacagással, nótával, harmonikaszóval...

interaktív zenés gyerekelőadás, nagyobb óvodásoknak és kisebb iskolásoknak

A színházban éppen a Hamupipőkére készülnek a színészek, Zsuzsika művésznő és Flórián művész úr. Amikor a gyerekek megérkeznek, beleshetnek a próbába, egy különleges világba, a színház varázslatába. Zsuzsika a gyerekek segítségével megtanulja, hogy csak akkor sikerülhet az előadás, és csak akkor történhet meg a csoda, ha megtanuljuk tisztelni a másikat, ha számíthatunk egymásra és ha megtanulunk együtt játszani.

Az Edith Piaf- és a Karády Katalin-estek után Varga Klári egy újabb emblematikus művésznő alakjában jelenik meg. Ezúttal a Kossuth-díjas népdalénekesnek, Kovács Apollóniának emléket állító, Pólika című cigány sorsdrámát hozza el a debreceni közönségnek zenésztársai, Gyorgyev Bránimír, Rusz Milán és Suki István közreműködésével.

“Nem megyek a többiek közé, olyan unalmasak…. megöregedtek.
Állandóan nyögnek, krákognak és fáznak. Vénséges-vén matuzsálemek a
kortársaim… én meg még nyolcvanévesen is fiatal maradtam.

Az ápolóim folyton ki akarnak rángatni közéjük — Az ember közösségi lény.
Az ember közösségben él, Mama!” – „Az ember az igen” -„de én cigány
vagyok, és a cigány az valami jobb, nagyobb és szebb dolog, mint az ember”
Na, erre békén hagynak”

A magyar irodalom egyik legismertebb, legjelentősebb alakja a mű főszereplője. A szegény családba született költőt különböző életszakaszaiban láthatjuk a színpadon: a pályakezdés idején, a kiteljesedés valamint az időskor pillanataiban. Elhangzik természetesen számos költemény is, a magánszféra és az írói ténykedés különös elegye ez az előadás.

Ulrich Hub mesejátéka 2005-ben jelent meg, rövidesen óriási siker lett, 2006-ban az év gyerekdarabjává választották Németországban. A kortárs német szerző mesejátéka egy bibliai példázatból indít: Isten látva, hogy a világ, amit alkotott milyen mélységesen elaljasult, úgy döntött elpusztítja teremtményeit. Az özönvíz kezdetén indul a történet, melynek főszereplője három pingvin. 
Napok óta reménytelenül és megállíthatatlanul ömlik az eső. Egyszer csak megjelenik a Galamb, s megmagyarázza a kialakult helyzetet, s mivel minden fajból két állat túlélheti a katasztrófát, két hajójegyet ad át a csodálkozó madaraknak. Igen ám, de a pingvin közösség háromtagú, így nem marad más lehetőség, mint felcsempészni a hajóra az egyébként antiszociális, morgós harmadikat. A mese nagyon kedves és emberi hangon mesél barátságról, hűségről, felelősségről.

Hedry Mária író, költő harmadik színpadi művének egyik fontos üzenete az, hogy óvjuk, vigyázzuk, becsüljük meg a természeti értékeinket, különösen a tiszta vizet. Az írónő elmondta: igazi népmesei hősök segítségével elevenedik meg Tündér Míra története, a jó és a rossz harca.

– Tündér Míra klasszikus mesejáték, Holnemvolt ország királyával, Tündér Rózsa királynéval, udvari bolonddal, gonosz varázslóval, halászlegénnyel, kígyóval, varanggyal. Érzékelhetjük ebben a történetben, az ember hogyan fosztja ki anyagi haszonért a természetet. Látjuk, hogy az önzés, kapzsiság, miként fenyegeti az élővilágot. Ám, mint a mesékben, van megoldás és jóra fordul az igazak sorsa. A történet tanulsága szerint mindez a valóságban is lehetséges, ha időben felhívjuk a gyermekek figyelmét a környezetünk megóvásának, illetve a feltétel nélküli hűség, az önfeláldozás, a bátorság és a valódi értékrend fontosságára – így ajánlja az író az előadást.