Mackókiállítás a Jókai Színházban

Ha tortát kellene sütnünk a Macik születésnapjára, bizony jó nagy fába vágnánk a fejszénket, hiszen idén ünneplik a 115. születésnapjukat. Nézzünk egy kis „Medveológiát”, melyből kiderül, hogyan is született meg az erdő rettegett, vad és veszedelmes lakójából ez az édes kis szőrmók, amit gyerekkorunkban mindenhova magunkkal cipel(t)ünk.

1902 novemberében az Amerikai Egyesült Államok közkedvelt elnöke, Theodore Roosevelt, akit mindenki csak Teddynek becézett, megjelent a Mississippi és Louisiana határvitájának rendezésére összehívott konferencián. Két tárgyalás között egy közeli erdőben vadászatot rendeztek az elnök tiszteletére, amely akkor népszerű időtöltésének számított. Roosevelt fogta a puskáját, de szerencsére nem kapott puskavégre egy komoly vadat sem, ezért kísérője, egy híres medvevadász, fogott egy feketemedvebocsot, s kikötötte egy fűzfához, hogy így az elnök könnyen elejthesse a zsákmányt. 

Roosevelt elnök azonban mélységesen felháborodott a sportszerűtlen ötleten és nemhogy lelőtte volna a kis állatot, hanem azonnal utasítást adott szabadon bocsátására. Így menekült meg a kis bocs.

Másnap a Washington Postban megjelent egy karikatúra, amint a kölyökmaci kötéllel a nyakában rémülten pislog, és az elnök, amint leeresztett fegyverrel elfordul a védtelen jószágtól. Egész Amerika értett a jelenetből: az elnök védelmet nyújt a rászorulóknak, rá mindig számíthatnak az elesettek. Ezzel a nemes gesztussal még jobban belopta magát az emberek szívébe. Későbbi választási kampánya során mindvégig magánál hordta Teddy-kabaláját.

Elolvasván a Washington Post cikkét, Morris Michtom brooklyni cukorkaboltos, gondolt egyet és a karikatúra alapján készített egy kitömött mackót, majd kitette boltja kirakatába díszként. Teddy elnököt pedig tisztelettel felkérte a keresztapaságra, miszerint adná-e becenevét az új játéknak. Ezt követően a kirakati maci nyakában megjelent egy tábla: Teddy’s bear, azaz Teddy mackója. Az üzletet megostromolták a vevők, Michtom gyorsan át is nyergelt a cukorka árusításról a játékforgalmazásra, és vállalkozásából hamarosan hatalmas világcég kerekedett. A dátum 1903. február 15.

Európában erről mit sem tudva, a német Margarete Steiff megvarrta a nem túl romantikusra keresztelt 55PB nevű macit. A hölgy, egy gyermekbetegség következtében, tolószékben élte életét, ám mindennapjait rendkívül jó kézügyességének és alkotókedvének köszönhetően, játékok készítésével töltötte. Az 55 centis, plüss és mozgatható (ezért 55PB) sikere akkorára nőtt, hogy a lipcsei játékvásárt követően egy év múlva már 3000 darab fogyott el belőle Amerikában. Az eredeti Steiff mackónak a fülében találhatunk egy jellegzetes Steiff gombot, amely védjegyévé vált.

Kitört a Mackóőrület, ám az első Macik nem sikerültek valami mosolygósra. Az új játék viszont beindította a tervezők fantáziáját és azóta végeláthatatlan mennyiségben, formában, színben és méretben találkozhatunk velük világszerte vásárokon, játék- és ajándékboltok kirakataiban, vagy éppen régiségvásárokon.

A századelőn a brit kirakatokat is ellepte a teddy bear. Egy angol kisgyerek, Christopher Robin (Róbert Gida) is kapott egy csacsi öreg medvét, akit a londoni állatkertben közszemlére tett öreg, már fogait vesztett kanadai medve, Winnipeg után Winnie-the-Pooh (Micimackó) névre keresztelt.

A kisfiú papája, A. A. Milne 1926-ban erről az eseményről írta meg a Winnie-the-Pooh-t, a Micimackót, amiből minden gyerek megtanulhatja és minden felnőtt felidézheti, hogy mi is az a szeretet, a gyengédség, a barátság, csupa olyan képesség, amellyel könnyebb átvészelni az élet felhősebb pillanatait.

Christopher játékai a mai napig egy amerikai könyvtárban vannak kiállítva, a gyerekek legnagyobb örömére.

A Jókai Színházban most vendégeskedő Maci kiállításon megtalálhatjátok többek között a híres Tatty Teddy családot, akik foltozott szürke szőrme bundát hordanak, kék az orruk, és MeToYou címke szerepel a névjegykártyájukon.

Ty Bear családot, melynek tagjai könnyedén üldögélnek a pamlagon, a bennük lévő apró gyöngyöknek köszönhetően. A szivárvány minden színében pompáznak, ők képviseltetik magukat a kiállításon a legnagyobb családi létszámban. Nem ritka köztük az ikerpár.

Paddington mackót már a könyvekből, a mozi- és rajzfilmekből is jól ismerhetjük. A kismackót Peruból küldték el Angliába és a Paddington vasútállomáson álldogált tanácstalanul, amikor egy család magához vette. Nyakában a felirat: „Please look after this bear! Kérem, gondoskodjanak erről a medvéről!”

Jellegzetes kapucnis kabátot visel, melyről a modern divattervezők elkészítették saját változatukat. Kiegészítőként kezében bőrönd, fején kalap, lábán gumicsizma. Tudni illik róla, hogy piros kalapja alatt lekváros kenyeret tart, hátha éppen rátör az éhség…

Pudsey Bear sárga bundában, piros pöttyös kötéssel a fején, az angliai kórházakban a beteg gyermekek jótékonysági alapítványának mackója 1980 óta. Megvásárlásával támogatják a beteg gyermekek gyógyulását. Népszerűsége töretlen, láttára jókedvünk kerekedik, betegségünk hamar tovaszáll.

Napjainkban már világszerte készítenek mackókat, Kínától egészen Indonéziáig. Néhány egyszemélyes kézműves, magánvállalkozó is elindult a maga mackós útján: az egyik legrégebben működő amerikai gyártó a stuffingtoni Bear Factory, amely 1959 óta létezik. 

2006-ban újszerű kezdeményezés volt, és azonnal fel is lendítette a mackó eladások számát, a „csináld magad-mackó”. Az egyik legismertebb ilyen, a Build-A-Bear Workshop, ahol kiválaszthatod a macid bundáját, majd magad tömheted ki és egy kicsi piros szívecskével lelket lehelhetsz bele.

Mert egy Medvének, Macinak, Bruminak LELKE van. Ezért is van az, hogyha Rád néz, az bizony szerelem első látásra. Bár azt hiszed, Te választod ki Őt, ez pont fordítva történik. A szerelem pedig egy életre szól, úgyhogy alapszabály: medvét nem adunk el, nem válunk meg tőle, kivéve persze, ha ez lélekgyógyászati célból történik. Árva medvét pedig befogadunk, magára nem hagyunk.

Szóval hazamenvén, nosza elő a Macikkal!

Kadelka Andrea

Fotó: Ignácz Bence