BESZÉLGETÉS REZES JUDITTAL ÉS SZABÓ GYŐZŐVEL
Ezek mi vagyunk
Beszélgetés Rezes Judittal és Szabó Győzővel
Ők maguk készítettek külön ajánló-videót a május 29-ei gödöllői Loveshake előadásukhoz: „Gyertek! Gyertek! Várunk szeretettel! Judit és Győző” – és ember legyen a talpán, aki ellent tud állni ennek a szíves invitálásnak. Az élet összeráz alcímmel formabontó zenés-táncos játékot talált ki Rezes Judit és Szabó Győző, a hétköznapokban is egy párt alkotó két művész. Az idei januári bemutató óta többfelé fölléptek már a valóság és fikció elemeit keverő – „shakelő” – darabjukkal, melyben hol viccesen, hol komolyan, hol prózában, hol táncban beszélnek a nagy titokról: mi tart össze éveken, évtizedeken keresztül egy férfit és egy nőt. Kíváncsiak voltunk, hogy született meg az ötlet.
Miért nem akartatok előre megírt szöveget? Pontosabban kész darabot?
Rezes Judit: A Szombat esti láz után szerettünk volna olyan kétszereplős estet, ahol lehet énekelni, táncolni, amiben olyan dalok vannak, amiket szeretünk énekelni. Enyedi Éva dramaturggal sokat sztorizgattunk, keresgéltünk, hogy passzoljanak a történeteink a dalokhoz, s rájöttünk, mennyire közösek akár vele, akár bárkivel a történeteink. A néző is érezheti úgy, hogy ő a főszereplő, hogy mindez az ő problémája.
Szabó Győző: Akartunk kész darabot, de nem találtunk. Keresgéltünk, válogattunk, de pl. még egy Jelenetek egy házasságból-t nem akartunk. Vajdai Vilmos színész-rendező barátommal sok zenét, különleges számokat, világslágereket válogattunk, megszűrtük, majd lett egy huszas listánk. Vannak dalok, melyeket Máthé Zsolt – aki komoly szintet képvisel a magyar dalszöveg írásban – újrafordított, újraírt, hogy arról meséljenek, ami épp velünk történt. Szép lassan alakulni kezdett a mi történetünk. Látszólag, a felszínen vicces, de inkább elgondolkodtatóan szórakoztató.
Vajon miért népszerűek azok az előadások, melyek ismert személyekről szólnak?
Rezes Judit: A bulvármédia hozzászoktatja az embereket, hogy beleláthatnak mások életébe, s ők ezt szeretik is. Látszólag a mi előadásunk is ebbe az irányba megy, de ez azért más műfaj. Picit rólunk is szól, persze, de leginkább a párkapcsolatokról, férfi-nő-viszonyról a színház nyelvén. A művészi értékével együtt felismerhető helyzetek vannak benne, látom a nézőkön, hogy van közös pontunk.
Szabó Győző: Ezek az atelier dolgok, a belesés a kulisszák mögé, mindig izgalmasak. Én is szívesen benéznék egy háztartásba, más lakásába, engem is érdekel mások élete. Hát még amikor sztárokéba, ismert emberek életébe láthatnak bele. Bár ez tévhit, Magyarországon nincsenek is igazi sztárok.
Mennyire a tiétek ez a színház? Más is eljátszhatja-e ezt?
Rezes Judit: Remélem, hogy ez csak miénk, és hogy csak velünk működik. Ezek mi vagyunk.
Szabó Győző: Semmiképp nem játszhatja más!
Ha egytől ötig osztályoznátok, mennyire a ti életetek az előadás, vagyis a semmenyire-től a teljesen-ig, hányast kapna?
Rezes Judit: Ötös.
Szabó Győző: Ötös.
Sok helyen játszottátok már a január premier óta?
Rezes Judit: Igen, Budapesten is, vidéken is…
Szabó Győző: Szeretnénk is sok helyen játszani. Annak különösen örültem, hogy édesapám április eleji születésnapján épp Nyíregyházán voltunk, így ők is át tudtak jönni a közeli Nyírbátorból. Nem ijedtek meg attól, amit láttak. Meg az előadás amúgy is elkezdte élni a saját, önálló életét.
