A cirkuszművészet hatásai a többi művészeti ágra - Zene, ötödik rész

Idén ünnepeljük a modern cirkuszművészet 250 éves évfordulóját. A világszerte zajló ünnepségsorozat először Budapesten, január 8. és 14. között, a XII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon vette kezdetét. 250 év alatt a cirkuszművészet minden társadalmi réteghez eljutott, inspirációt és fejlődést hozva a többi művészeti ágba. Ezáltal is bizonyítva létjogosultságát, mert nem csak szórakoztat, hanem a kultúra szerves részét képezi, ezért a cirkuszművészet fennmaradása és ápolása közös társadalmi érdekünk.

A cirkuszművészethez mindig is szervesen kapcsolódott a zene: a cirkuszoknak saját zenekaruk volt, amit régen a fellépő művészek alkottak, mert egy artistaművésznek a zenéhez is értenie kellett. A zenebohócok gyakran virtuóz hangszeres produkciójukat komikus és akrobatikus elemekkel ötvözik. Magyarország leghíresebb zenebohóca Eötvös Gábor volt, aki világszerte ismert „Van másik!” című számával. Amikor egy cirkusz új településre érkezett, beharangozó gyanánt lovaskocsival bejárták az artisták és zenével kísért rövid bemutatókat tartottak. Az előadás előtt fél órával – amit a szaknyelv ruf-nak nevez –, elkezdett játszani a zenekar, hogy tudassák a településen élőkkel, hogy kezdődni fog az előadás. A zenekar mindig a kornak megfelelő zenét játszott a produkciók alatt, de a zene dinamikája és a dobpergéssel keltett hatás is elengedhetetlen a cirkuszi számok alatt. Ma már nem hallunk minden cirkuszban élő zenét, de például a Fővárosi Nagycirkusz egész éves nyitvatartása alatt állandó, magasan kvalifikált zenekart foglalkoztat a még teljesebb élmény és a hagyományok tisztelete miatt.

A legelső zenei műfaj, amely kapcsolódik a cirkuszművészethez, a minstrel. Eredetileg így hívták a vándorénekeseket és trubadúrokat, de a középkori vándorkomédiásokat, zenészeket, akrobatákat és zsonglőröket is ezen a néven nevezték. A 18-19. század fordulóján már azokat az angol-amerikai énekes-táncos mutatványosokat nevezték így, akik feketére festett arccal, groteszk módon utánozták a feketék táncait és zenéjét. A minstrel műsorokhoz a feketék népzenéjének motívumait felhasználva komponáltak zenét. Később a New Orleans-i jazz muzsikusok jelentős része is minstrel társulatoknál kezdte a pályafutását. A később kialakuló műsorok, mint a varieté, a musical és a revü magukba olvasztották a minstrel zenei motívumait.

A cirkuszművészethez szorosan kapcsolódó műfaj volt a 19. század elejétől Amerika-szerte nagy sikerrel működő vaudeville, amely táncból, zenéből, énekből, pantomimból, dialógusokból, humorból, akrobatikából, valamint állatidomárok és bűvészek számaiból állt. A műsort az operett, a cirkusz és a minstrel elemeiből állították össze.

Mindenképpen szót kell ejtenünk a látványos, zenés, gigantomán szórakoztató műfajról, az extravaganza-ról, ami műfaját tekintve melodráma, varieté-és cirkuszi attrakciókkal. Az első ilyen darabot 1866-ban mutatták be New Yorkban The Black Crook címmel, majd az 1905-ben megnyílt Hippodrome Theatre adott otthont a színészeket, artistákat, táncosokat, állatokat, csatajeleneteket, de még viharokat is megjelenítő gigaprodukcióknak, amelyekhez zenéket komponáltak és dalokat írtak. A hatalmas költségű műsoroknak végül az 1920-as gazdasági válság vetett véget, helyüket pedig a musical vette át.

Az artistaművészek napjainkig rendszeres fellépői a varieté műsoroknak, amelyek eredete a 18. századi angol music hall-okig nyúlik vissza. A laza keretbe foglalt, egymástól eltérő műsorszámokból álló szórakoztató, zenés műsorokban artista, tánc, ének, zene, valamint humoros jelenetek váltják egymást. A revük fénykorában a dalokat a kor leghíresebb könnyűzenei szerzői komponálták: Raymond Hubbell, Louis A. Hirsch, Gus Edwards, Victor Herbert, Rudolf Friml, Jerome Kern, Irving Berlin, George Gershwin, Cole Portert. Magyarországon az artistaművészek elsősorban a téli időszakban szórakoztatták a közönséget a Savoyban, a Maximban, a Keringőben, a Nirvána bárban, a Tavasz bárban, a Víg matróz bárban, a Moulin Rouge-ban, a Béke Orfeumban és a Kamara Varietében.

A legismertebb cirkuszhoz köthető zene, a Gladiátorok bevonulása a cseh Julius Arnost Wilhelm Fucík katonazenekari karmester- és zeneszerzőhöz köthető, de napjainkban is számos zenészt, dalszerzőt és énekest megihlet a cirkusz varázslatos világa. Magyarországon a MintAPinty Zenekar – KészMintaCirkusz című gyerekdalát a Fővárosi Nagycirkuszban forgatták, csakúgy, mint Varga Viktor Cirkuszi randevú című dalát, amely a nemzeti előadó-művészeti intézmény hivatalos himnuszává vált, de az extravagáns Anna and the Barbies zenekar is a manézsban, egy cirkuszi rock-show keretében mutatta be Utópia című lemezét. Halász Judit – Zenecirkusz, Gryllus Vilmos: Maszkabál-Bohóc gyerekdal, valamint Eszményi Viktória és a 100 Folk Celsius – Orrom krumpli, hajam kóc című dalát is a cirkusz világa ihlette. A Hobo Blues Band visszatérő témája a cirkusz, például A cirkusz megy tovább vagy a Gyáva bohóc, de Hobo – Circus Hungarica (2009) című lemezének több dala is a cirkuszhoz kapcsolódik, ezek közül talán a legszebb Az oroszlánszelidítő vallomása a balerinának. Az LGT-Miénk ez a cirkusz (1979) című nagysikerű dalában a cirkuszba tette át az élet dolgait. Az együttes egyik tagja, Somló Tamás pedig az Állami Artistaképző Intézetben tanult, mielőtt hivatásos zenész lett belőle. A Karmapirin – Cirkusz című dalában szintén a cirkuszt és a hétköznapi történéseket állítja párhuzamba. A Neoton Família – Minek ez a cirkusz (1986) című szerelmes dalának klipjét egy cirkuszban forgatták, de a Védőháló nélkül (1987), már szövegét tekintve is a cirkuszról szól.

Bruce Springsteen 1973-as Wild Billy’s Circus Story című country balladájában egy vándorcirkuszról énekel. A The Rolling Stones 1968-ban jelentette meg a Rock n Roll Circus című albumát, melynek címadó dalának klipjét egy cirkuszban forgatták, ahogy később Britney Spears Circusés Christina Aqulera – Welcome (Enter the Circus) című klipjét is, melyek nemcsak látványukban, de szövegükben is metaforaként használják a cirkusz világát. Lenny Kravitz 1995-ös nagylemeze a Circus címet kapta, melynek címadó dala nemcsak a cirkuszról, hanem az életről is szól. Eric Clapton 1998-ban megjelent Pilgrim című lemezére került fel a Circus Left Town című dal, amely kisfiának tragikus elvesztését dolgozza fel, akit halála előtt cirkuszba vitt.

A művészetek állandó kölcsönhatásban állnak egymással, így nem meglepő, hogy a cirkuszművészetben is felhasználják vagy tisztelegnek a legnagyobb előadók zenei munkássága előtt. Így tesz a világhírű Cirque du Soleil is, melynek társulata nagy sikerrel játssza a Michael Jackson ONE, a Viva Elvis és a The Beatles – LOVE című zenés újcirkuszi műsorokat. (A The Beatles kapcsán érdekességként említeném meg, hogy 1966-os turnéjuk egyik állomásaként a nívós Circus Krone-ban is felléptek.) A Fővárosi Nagycirkusz 2016 októberében mutatta be saját, Lúdas Matyi a cirkuszban című összművészeti darabját, melynek szövegét Pál Dániel Levente dramaturg írta, Szakál László zenekarvezető pedig a zenét, amelynek sikerét az eddig több mint ötvenezres nézőszám is bizonyítja.

2017 decemberében mutatták be a mozik a P.T. Barnum élete ihlette The Greatest Showman című musicalt Hugh Jackman főszereplésével. Nemcsak a film, de a tizenegy betétdalt tartalmazó lemez is nagy sikert aratott: A Billiboard 200 albumlistáján a 2018. január 20-i héten első helyezett volt. Justin Paul és Benj Pasek zeneszerzők munkáját A legjobb eredeti betétdal kategóriában Golden Globe-díjjal jutalmazták, 2018-ban a This is Me Oscar-jelölésig jutott a Legjobb dal kategóriában.

Cikkünk a teljesség igénye nélkül mutatta be, hogyan kapcsolódik egymáshoz és milyen kölcsönhatást gyakorol egymásra az emberiség egyik legősibb művészeti ága, a zene és az embert próbáló csodák világa, a cirkusz.

Szekáry Zsuzsanna