BESZÉLGETÉS SZENTE VAJKKAL

A beszélgetésünk idején éppen Kecskeméten van bemutatója, miközben forgat is és újabb produkciókra is készül. A kecskeméti Katona József Színház rendelésére készült az alföldi városban játszódó Mikszáth-regényből az új magyar musical, A beszélő köntös, melynek szerzője, rendezője is egyben, az alkotótársai pedig többek közt a szövegíró Galambos Attila és a zenét szerző Juhász Levente. Mi a Csoportterápia kapcsán beszélgetünk SZENTE VAJKkal annak apropóján, hogy nemsokára a gödöllői közönség is láthatja az előadást.


Közel hét éve töretlen sikerrel halad előre a Csoportterápia. Mi a sikerének a titka?


Szente Vajk: Két féle titok is van benne. Az egyik a mű titka, a másik a Madách Színház előadásának a titka. A Csoportterápianagy találmánya, hogy hat egyenrangú szerep van benne, miközben ők hatan különböző személyiségek. Így a nézőtéren mindenki talál valami kapcsolódási pontot a saját életével. Műfajilag pedig billeg egy erős vígjáték és egy mély lélektani dráma közt. Egyszerre van benne humor és psziché. Távol álljon tőlem, hogy Csehovval vessem egybe, de ő komoly történetbe rejti el a humort, mi pedig humoros történetbe a komolyat.


Miről szól a Csoportterápia?


Sz. V: A magányról – humorosan. Sokan szenvednek manapság a magánytól, és főleg attól, hogy nincs kivel ezt kibeszélniük, gyakran valami mással kompenzálják. A mi előadásunk segít szembesülni a problémájukkal, segít abban, hogy a néző fölismerhesse, nem egyedül ő küszködik a magánnyal. Szellemes darab, szórakoztató és nagyszerű a zene.


Hogy találtak az alkotótársak, Bolba Tamás, Galambos Attila és Szente Vajk egymásra?


Sz. V: Bolba Tamással még Debrecenből ismerjük egymást, ahol a színészi pályámat kezdtem. Jóban lettünk, több zenés produkciónak volt a karmestere, s a próbák alatt ő bíztatott, hogy bátran írjam bele a szövegbe néhány rögtönzésemet. Akkor kezdtünk arról beszélni, hogy írjunk majd egyszer együtt musicalt. Galambos Attilával is Debrecenben kezdődött a barátságunk. Hármasunk elkötelezettje az új magyar zenés színháznak. S ha már az előadás titka szóba került, a csapat összetartó ereje is a titok része. Akkor ott, a Csoportterápiá-val elindult egy csapat, akikkel azóta is együtt járjuk az utunkat.


Mit jelent a többes szám első személy?


Nemcsak hármunkat, hanem a színészeket is, többek közt Nagy Sándort, Simon Kornélt, Balla Esztert, megemlíthetem a visszatérő tervezőinket is, mint Túri Erzsi, Kovács Yvett Alida, a koreográfusokat, mint például Túri Lajos, de még azt az öltöztetőt is, aki ott áll a takarásban, hogy föladjon egy inget, mikor hét másodperc van egy gyorsöltözésre.


A Madách Színház musicalpályázatán 2011-ben lett első a Csoportterápia. Meglepetés volt a díj?


Sz. V: Nem a győzelmen gondolkodtunk, mikor beadtuk. Volt mondanivalónk a színpad nyelvén, és a pályázat jó alkalom volt, hogy ezt meg is írjuk. A történet érdekessége, hogy az első helyezett pályadíja az volt, hogy bemutatják a Madách Színház stúdiójában. Mi eleve ebben gondolkodtunk, olyan ízzel írtuk, hogy milyen jó lesz abban a kis térben. Amikor megnyertük, Szirtes Tamás tanár úr behívott bennünket az irodájába. Gratulált, és azt mondta, hogy ebből nem lesz stúdióbemutató. Aztán rögtön hozzáfűzte: a nagyszínpadon fogja műsorra tűzni. Ez nagy bátorság volt a részéről, hiszen mi névtelen szerzők voltunk, én legalábbis. Vagyis így indult hódító útjára hét éve, azóta több vidéki bemutatót is megért, sőt, kisebb társulatok is megkeresnek, színitanodák hallgatói vizsgáznak belőle.


Szente Vajk sokoldalú alkotó: színész, rendező, szerző, dramaturg, műsorvezető, szerkesztő… Melyik az igazi?


Sz. V: (elgondolkodik) …a Vajk…  Igazából nincs olyan, amelyik nem én lennék. Az alkotótársaimmal nagy erővel készítjük az újabb és újabb darabokat, melyeket aztán a legjobb tudásom szerint színpadra állítok. Remélem, nem hangzik nagyképűen, ha azt mondom, egyre több a tapasztalásunk.


Szente Vajk szokott aludni?


Sz. V: Nem.


Több Szente Vajk nevéhez fűződő produkció volt már látható Gödöllőn. Van valami jellegzetessége a gödöllői közönségnek?


Sz. V: Szeretjük őket. Sok produkciónk járja az országot, sokfelé mennek előadások, van összehasonlítási alapom. Ez a város mindig érdeklődő. Nemsokkal azután, hogy meghirdetik az előadásunkat, jön a telefon Kovács Balázstól, hogy minden jegy elkelt. Ez nekünk nagy dolog. S emellé a professzionális környezet, a remek munkatársak. Tudjuk, hogy itt biztonságban vagyunk. Hogy várnak. S mi örömmel megyünk.