IV. Pajtaszínházi szemle
Sikeresen zárult a negyedik Pajtaszínházi szemle is. Ismét a Nemzeti Színház adott otthont a rendezvénynek, két napon át, két színpadon 19 megye 19 színjátszó csoportja lépett fel. Térségük hagyományaira, szokásaira, tájnyelvére, vagy éppen helyi legendáira épülő előadásokat láthattunk, a betyártörténettől a kabarétréfán, népszínművön, pajzán népi komédián és a mesejátékon át egészen az egyfelvonásos drámáig terjedt a kínálat.
Egy kicsit a múltról: A Pajtaszínház Programot immár negyedik éve valósítja meg a Nemzeti Művelődési Intézet a Magyar Teátrumi Társasággal együttműködve azért, hogy a településeken ismét elterjedjen az amatőr színjátszó tevékenység, színesítve a helyi kulturális életet, s színházi élményhez juttatva a lakosokat. A program színjátszó körök indulását kezdeményezte és szakmailag támogatta olyan településeken, amelyeken a projekt indulásáig nem volt, vagy szünetelt a színjátszó köri tevékenység, azonban a település lakosai és közösségei részéről erős szándék mutatkozik az ez irányú művészeti tevékenység folytatására. A színjátszó mozgalom újraélesztése volt a mintaprogramként 2015-ben indított projekt kiemelt célja – a vártnál is eredményesebb első programot követte növekvő sikerrel a színházi évadokhoz igazodó második és harmadik Pajtaszínház Program 2016/17-ben, illetve 2017/18-ban. A mostani, 2018/19-ben megvalósuló IV. Pajtaszínház Programmal együtt 81-re nőtt a programhoz csatlakozó települések száma. Az előző évekhez hasonlóan az idei programba bevont települések is alacsony lélekszámúak: 40%-uk 1000 fő alatti, s nincs köztük olyan település, amelynek népessége meghaladná a 3100 főt.
Szándéka szerint az idei program is tisztelgés a magyar kultúra előtt, az időpont ezért is esett ilyen közel a jeles dátumhoz, a Magyar Kultúra Napját követő hétvégére, január 26–27-re. A kétnapos szemlén friss, új produkciókat láthattunk, mindegyik a Program negyedik évadában született. Idén 81 település csatlakozott a kezdeményezéshez, 60 százalékuk lakossága nem vagy csak alig haladja meg az 1000 főt. A legnagyobb lélekszámú település a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, mintegy 3100 lakosú Sajókaza, a legkisebb pedig a Veszprém megyei Németbánya, ahol 94-en laknak. Ma már kimondható, hogy nem csupán nagy hagyományai vannak a vidéki amatőr színjátszásnak, hanem jelene is - hangsúlyozta Szedlacsek Emilia, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai szolgáltatások igazgatója, még a megnyitón. Hozzáfűzte: a program elsődleges feladata a közösségépítés, a közös alkotás tanulásának segítése. Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, a program szakmai koordinátora kiemelte: a Program részeként minden évben színészek, rendezők és drámapedagógusok mentorként segítik az amatőr színjátszó körök felkészülését a szemlére. Az idei szemlén a Kaposvári Egyetem végzős színészhallgatói figyelték az előadásokat, és látták el észrevételeikkel a 260 fellépőt.
NMI / MTI / NSZ