Filmetűdök szvinggel, tangóval

– A két ország, a két külön világ szemléletének és életritmusának bemutatásában az 1920-as években kulcsszerep jutott a véleményformálóknak, tudósítóknak, az információk közvetítőinek, vagyis az újságíróknak  – mondta Németh Ervin, aki hozzáfűzte: az akkori korszak jellemző híreiből válogatott, hogy a nézők azon keresztül is el tudják helyezni térben és időben a táncjátékot. Kiemelte, azért érdekes így is vizsgálni a háború utáni időszakot, az északi New Yorkot és a déli Buenos Airest, mert a lapzártára készülő két hírlapírói típus magatartása nagyon jellemző az adott országokra.Megmutatja habitusukat, szokásaikat, a személyiség- és viselkedésjegyeiket, egyáltalán azokat a társadalmi elvárásokat, amelyeket az újságírói szereppel szemben az adott országokban támasztottak. Ez egy olyan időszak, amikor érkeznek Európából a bevándorlók – hol a szabadabb életben reménykedve, az üldöztetés elől menekülve vagy éppen a jobb minőségű életért, az amerikai álomért. Közben kialakulnak az anarchista, rasszista mozgalmak, befolyást szereznek bűnözői klánok. Erősödik az egyházak szerepe a közösségekben, a tradíciók megőrzése és az újrakezdés reménye élteti a világot. Mindeközben a szórakoztató ipar, a zene is egyfajta változáson megy keresztül. Új műfajok, stílusok jelennek meg a művészet szinte minden ágában, s a háború kataklizmája után újra forr a világ – egy szebb jövőt álmodik.

– Izgalmas és roppant érdekes megvizsgálni, hogy a filmművészet, a mozi miként reagált erre a korszakra. A némafilmek világából átlépünk lassan a film hangjával való kísérletezések időszakába. Míg korábban a vetítés során a zongorista vagy akár egy kisebb zenekar játszott a képek alá megfelelő hangulatú kísérőzenét a mozikban, most már – 1921-ben járunk – keveredik is a kettő: a film egyes részleteit (egy kuplét vagy rövid dialógust) képesek a filmszalagról bemutatni. Mi is ennek az átmeneti időszaknak a hangulatát szeretnénk ezekkel a filmetűdökkel megidézni. Megjelenik a némafilmek örök tartozéka, az inzert, de bizonyos jelenetek már hangosak lesznek. Sőt, a párhuzamos vágás során felhasználtunk néhány korabeli dokumentumfelvételt is. A forgatásban régi filmes partnereink voltak segítségünkre: Mike László operatőr és Németh Anna rendezőasszisztens, vágó. (Ők több Forrásfilm által készített alkotásban, így nemrég a Képtelen történetben; Csonka délibábban, legutóbb a Téli virágzásban dolgoztak együtt a soproni stábbal.
 

A filmetűdök alkotói:

Németh Ervin (forgatókönyvíró, rendező), Mike László (operatőr), Németh Anna (rendezőasszisztens, vágó), Szórádi Béla (díszlet, kellék), Pintérné Németh Judit (öltöztető), Petrik Erzsébet (fodrász), Mészáros János Tamás (világítás), Savanyu Gergely (az újságíró szerepében), Nagy Márió Attila (a vendég szerepében)

A SZVING MEG A TANGÓ

táncjáték két részben

Demcsák Ottó – Rovó Péter – Szakál Attila
 

NEW YORK, 1921

Mike Fischer, a csapos – Papp Attila
Keisha Williams, a takarítónő – Tamara Dornelas / Anna Pia Tafuri
Detective Hammer, a rendőr – Vaszilij Nyemcsinov
Thommy Bilotti, az „olasz csődör” – Füsi Zsolt
Daisy Switch, az olasz párja – Szalai Dóra
Lloyd Goldman, a pénzeszsák – Rovó Péter / Andrej Potapov
Minnie Golddiga, az előkelő hölgy – Horváth Renáta
Eddie – Khanya Mandongana
Zuzu, Eddie párja – Szabó Barbara Szofia
Roger – Joao Ludwig
Peggy, Roger párja – Alekszandra Tyeplih
Bob – Bogdan Holomej 
Goldie, Bob párja – Rudisch Boglárka

Zenekar:
Local Vintage Company és vendégei

Edna Orphan – Árva Edina, Molly Red – Vida-Veres Imola, Gabee King – Király-Horváth Gabriella, Dina Hays – Szénási-Rovó Diána, „BigVoice” Leslie – Szabó László (ének, vokál), Frankie B. – Ferenczi Balázs(trombita), Mr. Prague – Prágay-Szabó Tamás (klarinét, szaxofon), Captain „Flow” – Kónyai Flórián (hegedű), Curtis „Doublebass” G. – Giczi Kurt (bőgő), „Single’Eyed” Mikey – Vontszemű Miklós (billentyű), Michael „Quickstix” – Vida Mihály (dob)

A számok Kansas Joe McCoy zenei motívumainak felhasználásával készültek.

Zenei vezető: Oberfrank Péter
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Szélyes Andrea
Dramaturg: Németh Ervin
Ügyelő: Horváth Dávid
Koreográfus: Rovó Péter
Rendező: Demcsák Ottó

BUENOS AIRES, 1921

Maria, a takarítónő – Szalai Dóra
Zagallo, a pincér – Füsi Zsolt
Sabina, a pincérnő – Rudisch Boglárka
Carlos, a klubtulajdonos – Vaszilij Nyemcsinov
Liza, a barátnője – Szabó Barbara Szofia
Helene, a másik barátnő – Tamara Dornelas
Jermal, az angyal – Dudás Patrícia
Jeremial, az angyal – Santiago Maciel
Luis, a professzor – Rovó Péter
Florena, a lánya – Horváth Renáta
Francesco, a katonatiszt – Bogdan Holomej
Joel, a gaucho – Khanya Mandongana
Montero, a másik gaucho – Joao Ludwig
Carla, a díva – Anna Pia Tafuri
Cassia, a másik díva –  Alekszandra Tyeplih
Romero, a bankár – Andrej Potapov

Zenekar:
Local Vintage Company és vendégei

Árva Edina, Vida-Veres Imola, Király-Horváth Gabriella, Szénási-Rovó Diána, Papp Attila, Szabó László (ének, vokál), Ferenczi Balázs (trombita), Prágay-Szabó Tamás (klarinét, szaxofon), Kónyai Flórián (hegedű), Giczi Kurt (bőgő), Vontszemű Miklós (billentyű), Vida Mihály (dob), Migovics Zoltán (gombos harmonika)

Zenei vezető: Oberfrank Péter
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Szélyes Andrea
Dramaturg: Németh Ervin
Ügyelő: Horváth Dávid
Koreográfus: Szakál Attila (argentin tangó)
Rendező–koreográfus: Demcsák Ottó

A számok Astor Piazzolla szerzeményeinek átdolgozásaként hangzanak el.

Az előadás 2019. február 23-tól látható a Soproni Petőfi Színházban.