Cervinus Teátrum: sodró évad, sikeres előadásokkal
Csasztvan Andrással, a Cervinus Teátrum ügyvezető igazgatójával és dr. Dósa Zsuzsával, a színház művészeti igazgatójával szombaton este, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett Musical-gála után beszélgettünk.
– Kezdjük egy kis statisztikával: 2016-ban hány előadásuk volt és hogyan alakult a nézőszám?
Dósa Zsuzsa: - Száz előadás és 25 ezer fizető néző – ez a tavalyi színházi produkcióink mérlege. Ebben természetesen nemcsak a szarvasi bemutatók, hanem a vidéki, külföldi tájolások adatai is szerepelnek. Emellett számos ingyenes előadásunk volt – például a vízi színházban a Cervinus Művészeti Fesztivál keretében -, melyekre szintén több ezer néző volt kíváncsi.
Csasztvan András: - Ha nemcsak a színházi produkciókról beszélünk, hanem a teátrum
keretein belül működő moziról, a Kossuth-téri zenepavilon nyári programjairól és a szilvanapi produkciókról is, akkor a nézőszám eléri a 100 ezret. Digitális technikával felszerelt mozink, ahol 3D-ben tekinthetik meg a legújabb filmeket, már térségi filmszínházzá nőtte ki magát, ugyanis a környéken másutt nincs ilyen lehetőség. A moziban a tavalyi nézőszám elérte a 24 ezret.
– A Cervinus Teátrumnak nincs saját társulata, ugyanakkor számos neves művésszel évek óta dolgoznak együtt. Hogyan épül fel most a stáb?
Dósa Zsuzsa: - Nyolc állandó színészünk van, akik valamennyien óriási akarattal, a művészet iránti alázattal és tisztelettel dolgoznak. Hivatásnak érzik a színészetet, s úgy érzem, hozzám hasonlóan ők is azt vallják: „Ne magadat tiszteld a művészetben, hanem a művészetet tiszteld magadban!”. Profi táncosokból álló saját tánckarunk is van, amit kevés hasonló méretű színház mondhat el magáról. Minden előadás igazi csapatmunka, melyben a művészek mellett hasonlóan fontos szerep jut a technikai dolgozóknak – világosítóknak, hangosítóknak és mindazoknak, akik a hátteret biztosítják számunkra, beleértve például a takarítókat is.
– Az elmúlt évben bővült a színházi játszóhelyek száma, egy kamaratermet is megnyitottak az épületben. Sikerült megtölteni élettel?
– Dósa Zsuzsa: - Nagy örömünkre szolgál, hogy végre van egy olyan helyünk, ahol a rétegközönségnek szóló, nevelő célzatú darabokat bemutathatjuk. Van erre igény a városban, sikerül megtöltenünk a nézőteret. Ugyanígy a romkocsmában is, ahol szintén rétegközönségnek szóló produkciókat láthatnak. Az elmúlt évek munkájának eredményeként ma már Békés megye számos településére hívják a Cervinus Teátrum művészeit. Nemcsak színházi darabokat mutatunk be, hanem művészeink fellépései színesítik a különböző ünnepi rendezvényeket is. Összességében a 2016-os esztendőt nagyon eredményesnek ítélem. Sodró évad volt, sikeres előadásokkal. Technikailag is sokat fejlődtünk, új lámpák, új mikroportok és egyéb műszaki fejlesztések gazdagították színházunkat. Szép év volt, amiért nagyon hálás vagyok – azoknak, akik mindezt lehetővé tették, akik közreműködtek benne és akik eljöttek az előadásainkra.
– A Valahol Európában című musicalben sok amatőr gyermekszereplő színpadra lépett, s nem ez az első ilyen darabjuk. A jövőben is számíthatunk arra, hogy bevonják a színészethez kedvet érző fiatalokat?
– Csasztvan András: - Feltétlenül, mivel ők jelentik a jövő kultúra iránt fogékony nemzedékét. A színház egyik feladata éppen az, hogy értő közönséget neveljen. A Valahol Európában-t és a Csodaszarvas-t is sok gyerekszereplővel vittük színre, ezáltal számos családot bevontunk a színház életébe és bevonzottunk a közönség soraiba.
– Hogyan, miből teremtik meg a színház működésének anyagi alapjait?
Csasztvan András: - A Cervinus Teátrum (és itt most nemcsak a színházra, hanem a mozira és a teljes művelődési házra gondolok) tavaly csaknem 200 milliós pénzforgalmat bonyolított le. Bevételeink alapvetően három forrásból tevődnek össze, egyharmad-egyharmad arányban. Az első harmad a működési támogatás, amelynek döntő részét Szarvas Város Önkormányzatától kapjuk, de hangsúlyozom, hogy a város megrendelőként jelenik meg, tehát a kapott forintokért cserébe mindig nyújtunk is valamit. A minisztériumtól évente 21-22 millió forint működési támogatást kapunk. A második részt (60-70 millió forintot) a saját bevételek teszik ki, melyek 60 százaléka jegybevétel (mozi, színház), a többi pedig egyéb szolgáltatás (például terembérletek). A források harmadik harmada az általunk elnyert pályázati támogatások összege. Mivel hét másik hazai színházzal együtt mi is regisztrált nemzetiségi (szlovák) színház vagyunk, így pályázhatunk a parlament nemzetiségi bizottsága által elkülönített 100 milliós keretre, melyből 2016-ban 18 millió forintot sikerült elnyernünk műszaki fejlesztésekre. A nyári Cervinus Művészeti Fesztiválra szintén kaptunk pályázati támogatást.
– Ahogyan az ma este, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepi programban elhangzott, egyre több cég is támogatja a Cervinus Teátrumot.
Csasztvan András: – Nagyon sokat jelent számunkra, hogy a szarvasi járásban működő sikeres cégek társasági nyereségadójuk törvényben meghatározott részét a mi színházunknak ajánlják fel. Ez jelzi társadalmi elfogadottságunkat, azt, hogy érdeklődnek irántunk és értékelik, támogatják tevékenységünket. Tavaly 11 millió forint összegű felajánlás érkezett, amivel gyakorlatilag maximálisan ki tudtuk használni a törvény adta keretet. A mai ünnepségen nyilvánosan is kifejeztük köszönetünket a támogatásukért.
– A 2017-es esztendőre vonatkozóan milyen terveik vannak?
Dósa Zsuzsa: - Annyit már most megígérhetünk, hogy idén is színvonalas darabokat viszünk színre. Olyanokat, amelyeknek van üzenetük. Befogadó színházként is csak magas színvonalú produkciókat hozunk ide. A program azonban még nem állt össze, de –amint azt honlapunkon (www.cervinushaz.hu) is láthatják -, februárban és márciusban is bemutatjuk a Valahol Európában című musicalt, a Szerelmem Sárdy című zenés történet pedig 100. előadásához érkezik.
Csasztvan András: – A részletes program összeállításához tudnunk kell, mennyiből gazdálkodhatunk. A nemzetiségi színházak működési támogatására kiírt pályázat beadási határideje január 27, a helyi önkormányzat pedig februárban dönt majd a város költségvetéséről, akkor derül ki, mekkora összegre számíthatunk ebből a forrásból. A programokra vonatkozó elképzeléseink természetesen már bőven vannak, de a szerződéseket csak akkor írjuk majd alá, ha biztosak leszünk abban, hogy az anyagi alapokat biztosítani tudjuk.
