Karácsonyi program Szolnokon

 Igazi közös színházi élmény karácsonykor a családoknak.

A már több mint 50 előadást megért, A padlás című  musicalt. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán alkotását karácsony másnapján délután és este láthatják az unokák, szülők, nagyszülők a Szigligeti nagyszínpadán!

ELŐADÁS KARÁCSONYKOR - EGYÜTT A CSALÁD

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán:

A PADLÁS
Félig mese – félig musical
Szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán

2016 december 26. 15.00 óra

2016. december 26. 19.00 óra

Rádiós: Dósa Mátyás
Süni: Molnár Nikolett
Mamóka: Gombos Judit
Barrabás B. Barrabás, gengszter
Révész:  Barabás Botond
Herceg, szellem 550 éves:  Harna Péter
Kölyök, szellem 530 éves: Kertész Marcella
Lámpás, szellem 670 éves: Zelei Gábor
Meglökő, szellem, 560 éves: Sárosi Imre
Témüller, önkéntes: Molnár László
Detektív:  Horváth Gábor
Üteg: Deme Gábor
Robinson, a gép: Kinczel József

Díszlettervező: Csík György
Jelmeztervező: Jánoskúti Márta
Koreográfus-asszisztens: Kinczel József
Koreográfus: Sebestyén Csaba
Korrepetítor: Simon Erika, Rimóczi Mónika
Segédrendező: Deme Gábor
Rendező: Radó Denise

Ég és föld között itt áll a Padlás! De nem akármilyen padlás ez, hanem olyan, ahol varázslatos dolgok történnek.Különleges lények segítségével megtudhatjuk, hogy kinek tiszta a lelke igazán.

Kiderül az is, hogy mindenkinek szüksége van valami varázsszerre, ami nem más, mint a szeretet, a barátság, az összetartozás . Még egy fontos titokra fény derül! Arra, hogy sosem vagyunk egyedül, mert akit nem felejtünk el, az örökké él egy távoli bolygón, ami lehet, hogy nincs is olyan "távol", hisz ott van a szívünkben.

És még az kiderül......, de ezt már nem áruljuk el. Elolvashatjuk majd a Varázskönyvben, amit gyermekek és felnőttek egyaránt lapozgathatnak, csodálatos dallamok kíséretével!!!  /Radó Denise

Jól csak a szívével lát az ember

Nagy sikerrel mutatta be a Szolnoki Szigligeti Színház a Padlás című musicalt

Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter darabja 1988-ban született, egy évvel a rendszerváltás előtt. Története nem más, mint az addig kötelező világnézetként előírt materializmus zenés tagadása. Kicsit sután, kicsit bizonytalanul, mesealakokat pajzsként maga előtt tartva ugyan, ám mégis azt állítja, hogy elhunyt szeretteivel találkozhat az ember, amikor maga is távozik a földi létből, azaz, hogy a lélek halhatatlan. A mű huszonhét éve töretlen népszerűségének titka alapvetően a dalokba csomagolt, örök életbe vetett hit, noha természetesen a vázlatosan felskiccelt cselekmény hézagait tökéletesen kitöltő, magával ragadó, hangsúlyozottan é rzelmesre komponált, fülbemászó muzsika is sokat nyom a latban.

Radó Denise rendező, a díszlettervező Csík György és a koreográfus Sebestyén Csaba sok-sok lapáttal tettek rá az eredeti musical mozgalmasságára, így a szolnoki előadás maximálisan kiaknázza a Szigligeti Színház nagyszerű művészeinek képességeit és a tér adottságait. Az első perctől az utolsóig dinamikus, tele van ámulatba ejtő ötletekkel, az időben szűkre szabott kereteken belül is meggyőző színészi alakításokkal és nem utolsó sorban gyönyörűen elénekelt betétdalokkal. Jánoskúti Márta jelmezeiben a legnagyobb természetességgel elegyedik a varázslat és a hétköznapiság. A rendezés fő erényét szemléltetik a ruhák, nevezetesen azt, hogy magától értetődően épít átjárást a látható és a láthatatlan világ között. 

Dósa Mátyás játssza a Rádióst, a fiatalembert, akiben mind a földiek, mind az égiek vakon megbíznak. Kiválóan fogja össze, vezeti a játékot, énekhangja pedig törékeny termetét meghazudtolóan erős és kifejező. Molnár Nikolett, mint a bájos zeneakadémista Süni, visszafogottan, de egyértelműen érzékelteti, hogy vonzalma a Rádiós iránt több, mint baráti. Kettejük romantikus duettje manna minden ábrándosan epekedő szerelmes számára. Az elvetemült bűnöző, Barrabás B. Barrabás és a testét megszálló mennyei Révész alakítója, Barabás Botond az egész előadás két lábon járó metaforája. Ő mutatja be nagyon hat& aacute;sosan azt, hogy a porhüvelynek és a benne lakozó léleknek vajmi kevés köze van egymáshoz. Amikor az agyontetovált, bakancsos izompacsirta bőrében a távolba révedve elveszett játékokról, fénylő csillagokról énekel, szem nem marad szárazon. Szerencsére mindig a közelben van Mamóka, hogy a földi élet jó oldalairól se feledkezzenek meg a nézők és a padlást benépesítő szereplők. Gombos Judit mint ősz halántékú matróna huncut és harcias, szilvásgombóca verhetetlen. Teljes szívvel vesz részt a példásan felépített csapatjátékban a Kölyök megtestesítője, Kertész Marcella. Légies, szinte áttetsző alakja és tiszta, szárnyal&oa cute; hangja valóban, mintha „egy másik, békés táj” felől lebegnének be a poros, rendetlen padlásra. Harna Péter, egy további eltévedt mesehős, a Herceg szerepében kedvesen csetlik-botlik és szépen énekel a limlomok között. Zelei Gábor elfelejtett, nyolcadik Törpéje királyi méltósággal tud duzzogni és magabiztosan érti félre a helyzeteket. A szótlan hóhért, a Meglökőt Sárosi Imre alakítja a némafilmekre emlékeztető nagy átéléssel, tökéletesen illeszkedve a csak gyermekien tiszta lelkű emberek által látható mesefigurák kis seregébe. Molnár László ellenben olyan rosszindulatú és földhözragadt, a gatyáját a mellkas&aac ute;ig ráncigáló házbizalmit játszik, hogy öröm nézni, amikor a szellemek csúfot űznek belőle. Az Üteg szerepében Deme Gábor idézi fel a viccekből ismerős merev és kissé bárgyú rendőr figuráját. Robinson, a Rádiós jobbkeze az eredeti szöveg szerint egy beszélő computer. A szolnoki színpadon ez a gép mozog, hovatovább emberformája, arca, sőt humora is van. Kinczel József kimagasló tánctudásának és fantasztikus mimikájának jóvoltából a Robinson nevű robot az előadás egyik revelációja. A másik a Detektív Columbo karakterébe való bújtatása. Horváth Gábor – anélkül, hogy külsejét tekintve a ballonkabáton kí vül bármi emlékeztetne a legendás hadnagyra -, tökélyre viszi a jellegzetes homlokkopogtatásokból, ajtóból visszafordulásokból, fejvakargatásokból álló nyomozási szertartást.

Azt azonban nem deríti ki, csakugyan jártak-e szellemek a padláson és ha igen, hová tűntek, mi történt a lövöldöző gengszterrel, Barrabással, tud-e a Rádiós hegedülni és a Mamóka rejtett-e el kincseket a pincében – vagy ezek csak egy szivarfüstös látomás képei. Ám a kis hercegtől tudjuk, hogy mindez nem is számít, mert ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Egy pompás és sokszínű előadás keretein belül erre világít rá élesen a Szigligeti Színház második nagyszínpadi bemutatója. /Szabó Csilla írása

http://www.szigligeti-szinhaz.hu/kepgaleriak/a-padlas-2/

Jegyek válthatók  3.000,-,2.800,- 2.500, Ft-os áron, a Szolnoki Szigligeti Színház Szervező-és Jegyirodájában: Szolnok, Kossuth utca 17-23. Telefon: (56) 422-902, (56)424-063, vagy előadások előtt a színház jegypénztárában.

Nyitvatartás:hétfőtől-péntekig 9-17 óráig.

e-mail: jegyiroda@chello.hu

www.szigligeti-szinhaz.hu